Halló, ott Isten?

Mérnöki szemmel az ezoterika útvesztőjében.

Porold le az iránytűdet

Nem kell rossz irányba menned azért, mert másoknak hibás az iránytűje!

A lélek szava

Vajon milyen lenne a világ, ha a lelkünk alaptermészete szerint élnének az emberek?

Legyen világosság... vagy sötétség!

Biztosan eljön majd az az idő, amikor tökéletességünket megélhetjük itt a Földön. De mi lesz aztán?

Teremtőgép

Lehet, hogy ilyen lenne az a világ is, amit az emberiség gondolatvilága teremt meg?

 

 

Selfness életvezetési tanácsadó
Theta Healing konzulens
Life Coach
Germán Gyógytudomány tanácsadó

  • 2017. november 10. 17:49

A magyar népmesék üzenete

Nem ég a csiga-biga háza

Tegnap belefutottam egy érdekes információba az interneten, ami elindított bennem egy gondolatsort népmeséinkkel kapcsolatban. Rájöttem, milyen nagy ajándékot adhatnak gyermekeinknek.

Van olyan ismerősünk, aki egyszer kifejtette, hogy utálja a magyar népmeséket és mondókákat, mert sok bennük az erőszak és a logikátlanság. Példának felhozta a „Csiga-biga gyere ki, ég a házad ideki. Kapsz tejet, vajat, holnapra is marad.” gyermekmondókát. Micsoda brutalitás és logikátlanság: égő házzal fenyegetőzni, és az égő házat a „tejjel és vajjal” való kecsegtetéssel kombinálni! Mit jelent ez? Tücsköt-bogarat hazudozzunk össze, csakhogy manipulálni tudjuk szegény csigát?

Akkor nem tudtam vitatkozni ezzel a véleménnyel, mert én sem láttam benne a logikát. Tegnap azonban belefutottam egy érdekes információba az interneten, ami más megvilágításba helyezte ezt a mondókát, és elindított bennem egy gondolatsort népmeséinkkel kapcsolatban. Lehet, hogy azoknak van igazuk, akik szerint a magyar népmesék a világ működésének spirituális alapjait tartalmazzák kódolt formában? Olvastam érdekes írásokat erről, de akkor nem ragadtam le a témánál. Most viszont felötlött bennem néhány gondolat. Részint a népmesékről, részint arról, hogy a spirituális érdeklődésű emberek többsége mennyire félreérti az élet értelmét…

Az említett információ az, hogy valójában a mondóka szövege így hangzik:

„Csiga-biga gyere ki, az ég a házad ideki…”

AHA!!! Hát ez már így egészen más. Ez a mondóka azt kódolja a gyermekekbe, hogy merjék átlépni szűk világuk határait, legyenek elég bátrak ahhoz, hogy kilépjenek szűk védelmi sáncaik mögül, és a bátorságuk jutalma a bőség lesz. Persze, felmerülhet a kérdés, hogy mit használunk egy gyermeknek azzal, ha ilyen mondókákat ismételgetünk, hisz valószínűleg soha nem fogja a csigaházat spirituális értelmezéssel ellátni. Vagy mégis?
(Később, egy néprajzkutató cáfolatát is olvastam. Szerinte mégis az eddig ismert verzió az igazi, mert az illeszkedik a csigacsalogató versikék sorába. Valószínűleg neki van igaza, de az alábbi gondolataimat akkor is ez az (ál?)információ ihlette.)

csiga-biga

A múltszázadban élt egy Milton H. Erickson nevű zseniális hipnoterapeuta. Személyéről és munkásságáról sok könyv jelent meg. Ő volt az, aki képes volt egyetlen speciális kézfogással mély hipnózisba vinni valakit. Olyan kézfogással, ami kívülről egy szokványos, rövid üdvözlésnek tűnt.

Erickson nem kutakodott mélyhipnózisban lévő páciensei múltjában, hanem egy-egy történeten keresztül átadott nekik egy olyan mintát, aminek első látásra köze sem volt a páciens problémájához, mégis megoldotta az életét. Egyszer például egy hatéves, kleptomániás kislány szülei keresték meg, tudna-e segíteni a kislányon. Erickson írt egy levelet a gyermeknek, amiben az ő jó tündéreként mutatkozott be, és adott a jó tündér testfelépítéséről egy meglehetősen bizarr leírást, majd elújságolta, hogy meghívták egy hétéves kislány szülinapjára, de ő nem ment el, mert ő egy hatéves kislány jó tündére, nem egy hétévesé. A levélben szó sem esett sem a hatéves kislány viselkedéséről, sem lopásról, vagy bármilyen erkölcsi tanításról. Viszont elültette az etikusság magját a gyermekben azzal, hogy nem ment el az említett szülinapra.

Vajon a magyar népmesék milyen magokat ültetnek el gyermekeinkben? A durvaságét? Erőszakét?

Ami azt illeti, épp a mai mesefilmek zöme teszi ezt. Azok a sorozatok, amikben ugyanaz a negatív figura jelenik meg minden részben, és bár legyőzi őt a főhős, legközelebb tuti, hogy újra megjelenik. Ezzel bekódoljuk gyermekeinkbe a folyamatos harcot, és a reménytelenséget, hisz minden győzelem pillanatnyi felülkerekedés csupán. A filmekben a cselekmény nagy részét, és a csúcspontját maga a harc teszi ki. A fogcsikorgató résztvevők látványa, a magából kivetkőzött, agresszív pozitív főhőst is beleértve, aki az utolsó egy percben újra emberi arcot mutat.

A magyar népmesékben a sárkánnyal való küzdelmet egy-két mondatban leírja a történet, és ott a főhős talpraesettsége, bátorsága, kitartása van a középpontban. Sokszor jelennek meg különféle segítők is, akik a főhős törekvését varázserejű eszközökkel, vagy varázslattal segítik. De nem küzdenek meg helyette a sárkánnyal! A főhősnek is csak egyszer kell megtennie, onnantól a sárkány le van győzve. Az lehet, hogy egy farkassal, egy medvével és egy oroszlánnal is harcolnia kell célhoz jutás közben, de mindegyikkel csak egyszer. A legyőzött ellenfél vagy eltűnik örökre, vagy a szolgájává, esetleg a barátjává válik. És hányszor hangzik el meséinkben ez a mondat: jó tett fejében jót várj! Addig, amíg a keresztény tanítások jelenlegi, eltorzult változatukban a kiszolgáltatottság elfogadását és a bűnösség érzését plántálják a hívekbe, a fenti mondat évszázadok óta a vonzás törvényét kódolta a gyermekekbe.

sarkany

A tipikus magyar népmesei történet kódja pedig az, hogy merjünk kiállni magunkért, merjünk bevállalni olyan kihívásokat is, amik látszólag meghaladják az erőnket. Mert útközben megkapjuk a szükséges segítséget: meglesz a varázskard, a táltos paripa, és a végén mienk lesz a gyönyörű királylány és a fele királyság. A táltos paripát azonban parázzsal kell ám megetetni: a lelkesedésünkkel! Ezekkel a tudatalattiba rögzült kódokkal nem kerülhetett volna senki devizahitel csapdába, de a mai mesefilmek kódjai mások: folytonos küzdelem az ellenséggel, aminek soha nincs vége, és időnként vesztünk is, de újrakezdjük. A mai mesék kódjai a kivéreztetés állapotát ültetik el a gyermekekben. Az erőtlenségét, reménytelenségét. A megmentőre várást egy olyan ellenséggel szemben, aki reménytelenül nagy erőfölényben van…

Pedig, a konzultációs tapasztalataim alapján meggyőződésemmé vált, hogy az élet értelme nem a boldogság állapotának statikus megélése. Onnan jöttünk ide, ahol ez volt a természetes létállapot, de mi kalandra vágytunk: a kihívásoknak való megfelelés élményére. Ezért teremtjük meg magunknak a sárkányt, és a táltos paripát. És a vágyott élmény megéléséhez csupán talpraesettségre, bátorságra és kitartásra van szükségünk. És persze mindenekelőtt bizalomra, azaz „hitre”. Hitre abban, hogy el tudjuk érni a célunkat, mert mindenünk meg van hozzá, és ami még nincs meg, azt menet közben megkapjuk. Megkapjuk a csodakardot, ha a közönséges kard kevés. Megkapjuk a táltos paripát, ha egy közönséges ló nem elég. És a végén a királylány szerelmét is elnyerjük, hisz miért hozta volna utunkba a sors, ha nem azért, hogy boldogan, szerelemben és bőségben éljünk vele, míg meg nem halunk.

Hogy miért, és ki változtatta meg gyermekkori programozásunkat? A sokat emlegetett háttérhatalom? Vagy véletlenül alakult így?

Nem mindegy? Hisz ez csupán egy újabb kihívás. Mégpedig nagy kihívás, amivel úgy kell megküzdenünk, hogy már nem birtokoljuk népmeséink kódjait (az Y generáció legalábbis már nem), mert a mai generáció hamis kódokat kapott: azt, hogy tehetetlen és elnyomott, és azt, hogy az élet értelmetlen, csakis a buliknak van értelme, meg a csúcskütyük birtoklásának. Sok fiatal esik ennek áldozatul. Nincs hite önmagában, ezért számítógépes játékokba menekül, mert ott könnyebb győzni, de a veszteség sem lehet életbevágó. Viszont a nyereség is csak illúzió! Ezért a gépet nem szabad kikapcsolni, mert egy olyan világban találja magát, aminek a működtetéséről fogalma sincs, és amiben nem lát igazi értékeket! Itt életképtelen, ezért életveszélyben van, és csak a szüleinek köszönheti az életben maradását.

Ne hagyjuk veszni népmeséink bölcsességét! Ha még nem történt meg, akkor azt tanácsolom, vedd észre a királylányt, akit neked szánt a sors! Mert van ilyen, abban biztos lehetsz. Vedd észre a kardot és a táltos paripát is az életedben, de ne feledd, hogy a táltost parázzsal kell megetetned! A szándékod, lelkesedésed parazsával. Ha azzal jóllakatod, bárhová eljuthatsz vele. Izzítsd fel azt a parazsat alaposan!

szándék

Ebben a világban a táltosnak nagyon forró parázsra van szüksége, mert a mesének vannak csalafinta szereplői, akik igyekeznek azt minden eszközzel lehűteni!
És dobd ki a rossz kódokat, mert anélkül az életed csak zsákban futás lesz. Innen szép győzni!

Ajánlanád valakinek?
Oszd meg kedvenc helyeden!

Keressen fel meghallgatom!