Anyáknapja
"Légy te mindig nagyon boldog édesanyám", főleg kismamaként!
A világon senki nem áll közelebb hozzánk, mint édesanyánk. Önszeretetünk csak úgy lehet őszinte, ha szeretjük és tiszteljük őt.
A gyermek, fogantatásától fogva kezdi kialakítani a világhoz való viszonyát, sőt, van olyan irányzat (Recall Healing), ami azt állítja, hogy már a fogantatást megelőző 9 hónap is beletartozik ebbe az időszakba, mert a születendő gyermek ennyivel előbb kezd összehangolódni az anyjával. (Vannak Theta Healing konzultációs tapasztalataim, amik alátámasztják ezt.)
Ebben az időszakban lubickol az anyja energiájában, töltekezik annak szeretetével és figyelmével, de rögzíti az anya által megélt traumákat is, és azok egyfajta "túlélési stratégia" formájában rögzülnek a tudatalattiban.
Az anya szerepe tehát meghatározó abban, hogy kikké válunk, hogyan érezzük magunkat a világban felnőtt korunkban, amikor a magzati korban rögzült élmények a tudatalattiból vezérelnek bennünket.
Ha az anyának nem volt elég ideje a gyermekkel törődni, gyermeke felnőtt korában úgy érzi, hogy "a világ nem törődik velem", "nem vagyok fontos, nem vagyok kívánatos a világ számára".
Ha az anya, állapotos időszakában dolgozott, és azt élte meg, hogy egyre nehezebben tudja végezni a dolgát a nagy pocakja miatt, akkor a magzatban nagy valószínűséggel az rögzül, hogy "terhes vagyok a világ számára", "akadályozom édesanyámat (a szeretteimet)", "veszélyt jelentek a szeretteim számára". Ez utóbbi két hitrendszer jó eséllyel kelt majd benne indokolatlan bűntudatot olyankor, amikor a szerettei nehéz helyzetbe kerülnek. Akkor is jelentkezni fog a bűntudat, ha ez tőle teljesen függetlenül következik be, de ha bármilyen formában szerepe lesz a nehézségekben, akkor pláne egekbe szökik ez az önpusztító, és értelmetlen érzése.
Hogy mekkora jelentősége van a fentieknek az életünkben?
A pszichológiai kutatások megállapították, hogy egy-egy döntésünket 97%-ban határozza meg a tudatalattink, és csak 3%-ban a van szerepe az elménk tudatos részének. Az utóbbi leginkább arra szolgál, hogy utólag igazolja döntésünk jogosságát. Annak a bizonyos 97%-nak a "kemény magját" képezik a magzati korban rögzült hitrendszereink.
Más szavakkal: az életünket túlnyomó részben az édesanyánk személyisége határozza meg, és az állapotossága időszakában megélt élethelyzetei. (Ezzel a minap is döbbenetes módon szembesültem egy szerepfelvételes konzultáción, amit egy 4 éves gyermekre végeztünk az anyukájával.)
Levonható tanulságok:
- Legfőbb tanulság így anyáknapja alkalmából: ügyeljünk arra, hogy édesanyánkkal mindig a lehető legharmonikusabb legyen a kapcsolatunk, mert anélkül magunkat sem szerethetjük igazán. Ha nincs mód arra, hogy ez megvalósuljon, akkor önmagunkban rendezzük hozzá fűződő viszonyunkat!
- Legyünk tudatában annak, hogy az állapotosság időszaka óriási jelentőségű! Minél harmonikusabban, békésebben telik, minél több szeretetet és fegyelmet kap benne a baba, annál boldogabb lesz majd az élete.
- Az egyszerű "önismeretnél" sokkal hasznosabb, az Önkép tisztítás, amiben a tudatalattinkat összehangolhatjuk tudatos vágyainkkal és értékrendünkkel. Ezzel döntéseink, amiket 97%-ban a tudatalattink hoz, meg fognak felelni tudatos céljainknak is. Az Önkép tisztítást el tudjuk végezni rád, és gyermekeidre egyaránt. Sőt, a kismamák esetében a magzatra is, megelőzve olyan testi vagy lelki elváltozásokat, amiket az anyuci pocakjában elszenvedett traumák okoznának. Mert bizony ezek sem ritkák: baleset, anyuka lelki megrázkódtatásai, orvosi vizsgálatok közben tett orvosi megjegyzések, abortusz fontolgatása, stb...
Végül pedig ejtsünk szót az érem másik oldaláról is!
Halló, ott Isten? című könyvemben szenteltem néhány oldalt azoknak a szülőknek, akik bűntudatot éreznek azokért a hibákért, amiket gyermekeik nevelésekor elkövettek:
A LÉLEK KONYHÁJÁBAN, avagy: A szülők tökéletesek
Az Önkép tisztítást melegen tudom javasolni, ha úgy érzed, vannak olyan területei az életednek, amelyekben szeretnél rendet tenni, vagy állapotos vagy, és szeretnél mindent megtenni azért, hogy a gyermeked egészségét, személyiségét és életét minél jobban megalapozd.
Ha úgy érzed, hasznos lenne számodra, de határozatlan vagy, javaslom, ne ugorj bele fejest! Vedd meg Halló, ott Isten? című könyvemet, ismerj meg engem, gondolkodásomat és módszeremet, és utána dönts!