Halló, ott Isten?

Mérnöki szemmel az ezoterika útvesztőjében.

Porold le az iránytűdet

Nem kell rossz irányba menned azért, mert másoknak hibás az iránytűje!

A lélek szava

Vajon milyen lenne a világ, ha a lelkünk alaptermészete szerint élnének az emberek?

Legyen világosság... vagy sötétség!

Biztosan eljön majd az az idő, amikor tökéletességünket megélhetjük itt a Földön. De mi lesz aztán?

Teremtőgép

Lehet, hogy ilyen lenne az a világ is, amit az emberiség gondolatvilága teremt meg?

 

 

Selfness életvezetési tanácsadó
Theta Healing konzulens
Life Coach
Germán Gyógytudomány tanácsadó

  • 2017. április 14. 13:57

Ki lakhat egy fogyatékos emberben

Az érem másik oldala.

Konzultációk alatt gyakran tapasztalom, hogy az emberi kapcsolatoknak két síkja van. Az egyiket ebből a szűk földi perspektívából látjuk, de a teljes kép legtöbbször merőben más, és mindig szívmelengető.

Egy negyvenes, spirituális gondolkodású hölggyel, Júliával konzultáltam, és képbe került az életében egy abortusz, amit egészségügyi okokból hajtott végre. Voltak arra utaló jelek, hogy a gyermek fogyatékos lett volna, és nem akart kockáztatni, ezért döntött a terhesség megszakítása mellett.

Nem tulajdonított jelentőséget neki, de én úgy éreztem, hogy ezt az ügyet rendezni kellene, mert a lelke mélyén biztosan hordoz sebet miatta, mivel érdemben nem foglalkozott vele azóta sem.

Abortusz

A Theta Healing tanfolyamon tanultak szerint kapcsolatot teremtettem az abortált magzat lelkével, hogy beszéljen az anyukájával. Ahogy a kapcsolat létrejött, a lélek hatalmas szeretetét éreztem a hölgy iránt. Júlia nem érezte, hogy mondania kellene valamit, de a léleknek volt közölni valója.

Elmondta, hogy nagyon szereti Júliát, és csak azért akart megszületni fogyatékos fiúként, hogy segítsen megnyitni a szívét, mert túlságosan kemény. Nem haragszik rá az abortusz miatt, de azért sajnálja a történteket, mert az anyukája elszalasztott egy nagy lehetőséget ezzel. Júlia mondott egy felszínes bocsánatkérést, de éreztem, hogy ez nagyon kevés. Megállapodtunk, hogy egy hét múlva találkozunk, és addig egy szívből íródott levéllel elköszön ettől a kis lélektől.

Egy hét múlva visszatértünk a dologra. A levél megíródott, de szerettem volna megnézni, hogy tényleg rendeződött-e Júlia lelke? Újra felvettem a kapcsolatot a lélekkel, és ahogy létrejött a kapcsolódás, lassan kibontakozott a történetük…

Ez a lélek Júlia lélekpárja. Előző életükben szerelmesek voltak. Júlia volt a nő, a párja a férfi. Szenvedélyesen szerették egymást, de vészterhes idők jártak, és egyszer csak egy katasztrófa közepében találták magukat. A férfi minden erejével menteni próbálta párját. Ez sikerült neki, Júlia életben maradt, de a férfi meghalt.

Júlia óriási lelki fájdalmat élt meg. Vigasztalhatatlan volt, és úgy döntött, hogy soha többé nem kerül közel senkihez, mert nem bírna elviselni még egyszer ekkora traumát. Emiatt az elhatározása miatt született ebben az életében olyan anyától, aki nem kötődött hozzá, és örökbe is adta. Bár nagyon segítőkész és szeretetteli volt, a szívét páncélba burkolta, és tényleg nem engedett magához érzelmileg nagyon közel senkit.

A történetet megismertük a lélektárs oldaláról is.

Ő a katasztrófában meghalt, de közben tudatában volt, hogy Júliát sikerült megmentenie. Forró és önzetlen szeretetének köszönhetően ezért úgy lépte át a halál kapuját, hogy hálát és boldogságot érzett a pánik helyett, ami abban a helyzetben természetes lett volna. Meghaladta az egóját, megtisztult, és átlépte azt a küszöböt, ami után már nem kell visszaszületnie ebbe a világba. Végtelenül hálás volt a történtekért, de azt is látta, hogy Júlia önmagát okolja a haláláért, és bezárkózik a világ elől. Annyira szeretett volna segíteni neki, hogy elhatározta, megszületik Júlia fogyatékos kisfiaként. A fogyatékosság garantálta volna, hogy felnőttként is Júliával maradjon, és megóvta volna attól, hogy az elméje különféle egós játszmákba keverje, amik akadályozták volna szeretete kiárasztásában.

Fájt neki, hogy Júlia nem engedte megszületni, de csakis azért, mert nagyon szeretett volna segíteni abban, hogy párja újra megnyissa a szívét, és engedje magának megélni a szeretetet.
Ugyanakkor azt éreztem, hogy tudja, ez így is, úgy is meg fog történni, és számára már az idő nem számít. Egyre megy, hogy 10 év, vagy 110 év kell-e hozzá, mert azon a síkon, mintha nem is létezne az idő. Számára áldozat lett volna megszületni, amit a szeretet mellett az is motivált, hogy úgy érezte, viszonoznia kell Júliának azt, amit a katasztrófában tőle kapott. Ott valójában nem Júlia menekült meg a társa halála árán, hanem ő, a társa kelt életre Júlia halála árán. Mert onnan már tisztán látszik, hogy a szeretet kiáradásának megszűnése az igazi halál. És addig, amíg ő a halál kapuján is úgy tudott átmenni, hogy nem szűnt meg benne a végtelen szeretet és hála kiáradása, az életben maradt Júlia ennek a kiáradásnak a korlátozására törekedett.

A konzultáció után Júlia elmondta, hogy napokig tartott, mire a búcsú szavait sikerült előcsalogatnia a szívéből, és nem értette, hogy miért van az, hogy sehogyan sem tudja úgy megfogalmazni a mondandóját, mintha egy gyermekhez beszélne. Akárhogy forgatta, mindig egy szerelmi vallomás alakult ki belőle.

Konzultációk alatt gyakran tapasztalom, hogy az emberi kapcsolatoknak két síkja van. Az egyiket ebből a szűk földi perspektívából látjuk, de a teljes kép legtöbbször merőben más, és mindig szívmelengető.


Ha szívesen olvasnád a bejegyzéseimet, ne bízd a véletlenre!
Add meg az email címedet, és elküldöm levélben:

feliratkozás

Rendeld meg Halló, ott Isten?-című könyvemet

Megrendelés

Ajánlanád valakinek?
Oszd meg kedvenc helyeden!

Keressen fel meghallgatom!